Tetőcserepes osztályozás

Agyag csempe
A lejtős tető fő anyagai változatosak: fa, fakéreg, bambuszléc, nádtető, szalma, sőt kőforgács is. Ezek az anyagok azonban gyenge vízállósággal és rövid élettartammal rendelkeznek. A mesterségesen égetett agyagcserepek megjelenéséig nem számítottak valódi tetőfedő anyagoknak. Az úgynevezett "Qin-téglák és Han-csempék" az agyagcserepek több mint 2,{2}} évvel ezelőtti megjelenésére utalnak hazámban. Az agyagcserepek fő nyersanyagként kevés szennyeződésű és jó plaszticitású agyagból készülnek. Víz hozzáadásával, keveréssel, embriókészítéssel, szárítással és szintereléssel készülnek. Felhasználásuk szerint lapos- és gerinccsempére, színük szerint zöld- és piroslapokra oszthatók. Az "Agyagcsempék" (GB1170-89) nemzeti szabvány szerint háromféle lapos csempe létezik: I, II és III, és az egyes típusok mérete 400 mm × 240 mm, 380 mm × 225 mm és 360 mm. × 220 mm. Egyetlen csempe minimális hajlítási terhelése nem lehet kisebb, mint 680 N. Az 1 m2-es tetőt borító cserepek legfeljebb 55 kg vizet vehetnek fel. A fagyállósági követelmény az, hogy 15 fagyasztási ciklus után ne legyen rétegvesztés, repedés vagy hámlás. Az áteresztőképesség követelménye az, hogy ne legyen csöpögés. A gerinccsempék két fokozatra oszthatók: első osztályú és minősített. Hosszúságuk és szélességük nagyobb vagy egyenlő, mint 300, illetve 180. Egyetlen gerinccsempék hajlítási és fagyállósága megegyezik a lapos lapokéval. Az agyagot főként polgári és vidéki épületek lejtős tetejére használják.
1. A termék osztályozása, minősége és specifikációja
(1) Gyártási folyamat szerinti osztályozás
a. A formázás és sütés után csempék préselésével készült lapos csempét és gerinccsempét préselt laposcsempének és préselt gerinccsempének nevezzük;
b. A sütés utáni csempék extrudálásával készült lapos csempéket és gerinccsempéket extrudált lapos csempének és extrudált gerinccsempének nevezik;
c. A kézzel készített gerinccsempék kézi öntéssel és sütéssel készült gerinccsempék.
(2) Felhasználás szerinti osztályozás
a. Az agyag lapos cserepeket vízálló burkolóanyagként használják tetőkhöz, beleértve a préselt lapos cserepeket és az extrudált lapos cserepeket (a továbbiakban: lapos cserép);
b. Az agyaggerinccsempéket vízálló burkolóanyagként használják házak gerincére, ideértve a préselt gerinccsempét, az extrudált gerinccsempét és a kézzel készített gerinccsempét (a továbbiakban gerinccsempét).
(3) Minőségek A termékeket három fokozatra osztják: kiváló, első osztályú és méreteltérés, megjelenési minőség, valamint fizikai és mechanikai tulajdonságok szerint minősített.
2. Méreteltérés mérése
(1) A préselt lapos csempe az effektív hosszt, az extrudált lapos csempe a tényleges hosszt méri; lapos csempe méri a tényleges szélességet. 1 mm-re pontos, az 1 mm-nél kisebbet 1 mm-re kerekítik.
(2) A lapos csempék méretét tényleges hosszúságuk és szélességük közepén kell ellenőrizni.
3. Megjelenés minőségi vizsgálata
(1) Hajlítási vizsgálat
a. A lapos lapok vetemedését vetemedésvizsgáló vonalzóval kell ellenőrizni.
b. A lapos csempék vetemedését elsősorban a csempe felületén és a csempe oldalán kell ellenőrizni. Helyezze be a vetemedésvizsgáló vonalzót a vonalzó és a lapos lap közötti résbe, és mérje meg a vetemedés értékét a maximális vetemedési ponton.
c. Ellenőrizze a gerinccsempék vetemedését speciálisan készített mintákkal. Ellenőrzéskor helyezze a gerinccsempék fejét az A mintára és helyezze el természetesen, és mérje meg a maximális távolságot a két alsó széle és a minta alsó felülete között. Ezzel egyidejűleg helyezze a B mintát a csempe végére, és mérje meg a távolságot a B két lába és az A alsó felülete között. A fenti maximális résérték δ a gerinccsempék vetemedési értéke.
(2) Repedésvizsgálat: mérje meg a maximális egyenes távolságot a csempén lévő repedés két végpontja között. Az átmenő repedés olyan repedést jelent, amely a csempe elejétől a hátuljáig hatol; ívelt vonal és szilvavirág repedések esetén számítsa ki a maximális egyenes távolságot; ha kettőnél több repedés van, akkor a legnagyobb kerül kiválasztásra.
(3) Hiányzó élek és sarkok ellenőrzése: mérje meg a hiba maximális sérüléshosszát a csempe felületén. Ha a hiányzó élek és sarkok maximális mélysége a csempe vastagságirányában 4 mm-nél kisebb, akkor azt nem kezeljük hiányzó éleknek és sarkoknak.
(4) Tűz alatti csempék, néma csempék és mésztörő lapok ellenőrzése: A tűz alatti és néma csempék azonosítása a csempék színe és kopogó hangja alapján történik. Ha valóban lehetetlen meghatározni, akkor a fagyálló tesztet használják annak meghatározására. Mérje meg a csempén a mészkitörési pont maximális átmérőjét. Ha nem nagyobb 10 mm-nél, akkor nem számít mészkitörésnek.
4. Vegyünk 5 mintát a hajlítóterhelési vizsgálathoz. Helyezze a természetesen megszáradt csempéket elülső oldalával felfelé a vizsgálógép két L0 fesztávú konzoljára. A lapos csempe teszthez az egyik konzolnak közel kell lennie a hátsó karom csempe függőcsíkjához, majd koncentrált terhelést kell alkalmazni a közepére. A konzol és a rakodórúd egyaránt kör alakú tengelyek, amelyek átmérője 20-30 mm. A három tengelynek párhuzamosnak kell lennie egymással, és a terhelésnek merőlegesnek kell lennie a csempe felületére. A terhelést egyenletesen, körülbelül 100 N/s sebességgel alkalmazzuk, amíg a minta el nem törik. A töréskori terhelés értéke a csempe hajlítási terhelése. Közülük 5 csempe hajlítási terhelésének átlagos értékét átlagos hajlítási terhelési értéknek, az 5 lap közül egyetlen csempe minimális hajlítási terhelési értékét pedig minimális hajlítási terhelési értéknek nevezzük.
5. Fagyállósági teszt Vegyünk 5 mintát, áztassuk 24 órára tiszta vízbe, tegyük előre -15 fok alá hűtött fagyasztóba, fagyasztva tartsuk -15--20 fokon 3-ig. órára, vedd ki és tedd 15-20 fokos vízbe 2 órára kiolvadni, amit fagyasztás-olvadás ciklusnak nevezünk. Ismételje meg 15 fagyasztási-olvadási ciklust, figyelje meg és jegyezze fel, hogy a csempéken van-e leválás, repedés, hámlás vagy egyéb sérülés.
6. Telített vízabszorpciós tömegvizsgálat Vegyünk 5 mintát, áztassuk tiszta vízbe 24 órára, nedves törülközővel töröljük le a felszíni vízcseppeket, mérjük le 1 g-ra, vegyük az átlagértéket, szorozzuk meg a szükséges lapok számával. 1m tető fedése, amit a cserép telített vízfelvételi tömegértékének nevezünk.
7. Vízhatlansági vizsgálat Vegyen 3 mintát, tisztítsa meg a természetesen megszáradt lapos csempéket, és állítson be egy 25 mm magas tömítőtömb kört a lapos burkolólapok elülső részének külső széle köré vízvédő keretként. Az így kialakított vízzáró területnek közel kell lennie a lapos csempék gyakorlati területéhez. Helyezze az előkészített próbadarabot egy megfigyelésre alkalmas tartóra, és tartsa vízszintesen. A tartót nem szabad a megfigyelési területen belül elhelyezni. Miután stabilizálódott, lassan fecskendezzen tiszta vizet a vízkeretbe. A vízszintnek 15 mm-nél nagyobbnak kell lennie a csempe felületének legsekélyebb részétől. Tartsa ezt az állapotot 3 órán keresztül, és figyelje meg, nincsenek-e vízcseppek a lapos csempe hátoldalán.